Szép nap volt ez a mai ...
Ha forgalomban nem is döntöttünk csúcsokat, de ma láttam működni testközelből a "nagy gépezetet". Nagy élmény, ha tehetném, mindenkinek megmutatnám.
Főleg azoknak a kollégáimnak, akik talán egy kicsit elvesztették a hitüket, a lelkesedésüket, akik már talán kicsit régóta csinálják ugyanazt. Talán egy kicsit fásultabbak, mint néhány éve és az sem tudja feldobni a napjukat, hogy a tavasz kézzel fogható. Pedig kellenek a kapaszkodók, hogy ne utáld a világot, hogy értékeld az embereket, hogy lásd a jövőd, még ha az nem is a Pizzaboyhoz fog kötni, de tudnod kell hova tartasz. És higgyétek el, sokkal könnyebb élni egy kis - vagy több nagyobb - mosollyal a szád sarkában, mint haragudni az egész világra.
Persze most mondhatjátok, hogy én sem voltam mindig ennyire lelkes, hogy nekem is kellett 800 kilométer séta és egy kis lazítás. Igazatok van. De be kellett lássam, hogy ha nem is mindig profi szervezéssel, ha nem is mindig naprakész infókkal a tarsolyban, de Laci hozzáállása példa értékű. Nekem mindenesetre etalonná vált, hogyan próbálja ezt a főnixmadarat újra repülésre bírni és hogyan küzd és töri a fejét újabb és mégújabb lendületet hozó megoldásokon.
Szóval itt ez a nagy gépezet, egy központi telefonszámmal, sok komputerrel, rengeteg telefonvonallal és kamerákkal. És minden olajozott. Csak néha csikordul meg egy kis porszem miatt, de engem lenyűgözött.
És holnap én kezelhetem ezt a monstrumot. Nagyon várom már.
És nagyon várom azt a napot is, mikor a mostani pesszimisták majd azt mondják: -Ügyes, ezt nem gondoltam volna, hogy ennyit hoz a forgalmunkon. Ezért érdemes volt befektetnie a főnöknek.
... igen, azt gondolom, hogy talán lesz annyi vér a "pucájukban", hogy ez a mondat elhangozzon.
... és igen, nagyon bízom benne, hogy rövid időn belül eljön majd az a nap, amikor lesz "helye" ennek a mondatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése